Blog

08November

Pár héten belül elstartol a Városökológia Bt. klímatudatosságot erősítő saját fejlesztésű mobil applikációja, az Ökohős Kihívás

Cégünk a Balaton déli partjától a Tisza mentén át a Mátravidék számos településén segíti Helyi Klímastratégiák kidolgozását, melyekhez környezeti nevelést célzó programok is kapcsolódnak.  Az ötletelések során már a kezdetektől megfogalmazódott bennünk az igény, hogy valami valóban egyedi, tényleges hozzáadott értékkel rendelkező elemmel színesítsük palettánkat, ami képes aktív cselekvésre késztetni az embereket.

Hamar eljutottunk egy app ötletéig, ami túl is mutat az említett projektek keretein. Játékos ismeretterjesztő alkalmazásban gondolkodtunk és tudjuk, nem mi találtuk fel a spanyolviaszt, de mégis úgy gondoljuk, van létjogosultsága a mi kis ötletünknek is.

Biztosan sokan ismeritek az IKEA Better Living alkalmazást, természetesen a mi figyelmünket sem kerülte el, már megjelenésekor ki is próbáltuk. Fontosnak tartjuk, hogy a nagy multinacionális cégek pozitív példát, követendő értékrendet közvetítsenek, hiszen a cég, ami elsősorban életérzést „árul” életmódbeli mintákat is kialakít. Nem az IKEA az egyetlen ilyen vállalat, ott van például a LIDL is, ami egyre több áruházát látja el zöldtetővel, sőt akár működésén túl is képes energiát termelni, átadni. Vásárlásunkkal szavazunk, nézzünk utána, milyen társadalmi szerepvállalási projektjei vannak kedvenc boltjainknak!

Napjainkra vált igazán talán égető témává az egyébként már az 1970-es évek óta folyamatosan a köztudatban élő klímakatasztrófa kérdése. A média minden létező csatornán, minden elképzelhető témakörben információk iszonyatos áradatával ostromol bennünket. Ezt már szinte feldolgozni sem tudjuk és ez sajnos sokszor pont ellentétest hatást vált ki, inkább közömbösek leszünk, elfordulunk, mivel úgy érezzük nincs rendszerezett tudásanyagunk, túl sok az inger, túl sok a különböző vélemény, ez is csak egy divathullám, amit most mindenki igyekszik meglovagolni. Látjuk, hogy nagy cégek, hírességek miként kampányolnak, de nem tudjuk, nekünk a nagy egészben mi lenne a feladatunk, ráadásul az egyre aggasztóbb híradások mellett hajlamosak vagyunk saját felelősségünket, cselekvéseink súlyát is alulbecsülni. Ez nem a mi hibánk, de tudunk tenni ellene!

Ha tagja vagy egy csoportnak, közösségnek, például lelkes természetjáró, vagy esetleg a madarak, fák szerelmese vagy, egy-egy szervezet mobilos, vagy webes alkalmazását már le is tölthetted, ilyen például a „Természetjáró, a túratervező”, a „Fa APP” és így tovább, de számos igen specifikus és nagyon jó más ötlet is létezik, amik segítenek abban, hogy zöldebbé válhass.  Ilyen például a „Közkutak”, ami a nagy kánikulákban hatalmas segítség, de közvetetten arra is sarkall, hogy csomagolt ásványvíz helyett egészséges ivóvizet vegyél magadhoz. Vagy ott vannak az autómegosztó közösségek, amiket alapvetően nem a környezet védelme miatt használunk, de végső soron azt is szolgáljuk vele. Számos app létezik az ökológiai lábnyomunk kiszámolására, figyelésére is, de ezek használata kisebb hatékonysággal generál változást a hétköznapjainkban. Ezek többsége ráadásul külföldi fejlesztés.

Ezért úgy döntöttünk, valami olyat kell létrehoznunk, ami egyszerű, de mégis átfogó, játékos, ugyanakkor komoly tartalmakat is megoszt. 

Az Ökohős Kihívás így itthon úttörőnek számít.  Öt alappillérbe rendszerezi azokat a jócselekedeteket és hasznos tulajdonságokat, amik rutinjainkká válva kiindulási pontok lehetnek számunkra, hogy ökotudatosabb emberek legyünk. Igyekeztünk helyi problémákra is koncentrálni, hogy közelebb érezzük magunkhoz a témát, lássuk azt is, mit tudunk már egészen apró dolgokkal, kicsi odafigyeléssel is javítani saját életterünkön. Ezeket bakancslista elemekként kezeli az alkalmazás. A szellemisége nem egyszerűen arról szól, hogy kipipáljunk bizonyos dolgokat és pontokat gyűjtsünk, hanem hogy gondoljuk is tovább, hogyan tehetünk még többet magunkért és a Földért. Tehát életmódbeli, gondolkodásbeli változást szeretnénk elérni.

A jótettekért cserébe természetesen járnak a pontok, beszédes rangokat érhetünk el, továbbá küzdhetünk, hogy a heti és havi TOP100-as listán minél előkelőbb helyen végezzünk. Induláskor ez még pusztán egyszerű játék, de célunk olyan szponzorokat találni, akikkel valamiféle együttműködés keretében jutalmazni is tudjuk az időről-időre legjobban teljesítőket. Tudjuk, az ösztönzés szükséges és hasznos is egyben :).

 

Az Ökohős Kihívás facebook oldallal is rendelkezik, Instagram fiókja is van, ezeken a platformokon hasznos tippek, cikkek, interjúk, videós tartalmak, blogbejegyzések, aktuális hírek lesznek elérhetőek. Később, ha elég nagy a követőbázis, önjáró csoportok létrehozását is szorgalmazni fogjuk.

Rövidesen indul a tesztelési fázis és terveink szerint az 1.0-ás verziót november végén már le is tölthetitek a Play Store, vagy App Store segítségével Androidra és iOS-re is.

A friss információkért kövess minket facebook-on és instán:
https://www.facebook.com/okohoskihivasapp

https://www.instagram.com/okohos.kihivas.app/?hl=hu

 

Bővebb info

11Május

Pamuk – Felfedezésre váró falu Somogy homokvidékén

A Településképi Arculati Kézikönyvek készítésének kapcsán az írást és a terepi munkát számunkra az is érdekessé teszi, hogy nem egy adott szűkebb földrajzi területen vagyunk csak jelen, hanem országos szinten keressük a lehetőségeket. Ez biztosítja a változatosságot és a kihívásokat. Legutóbb Somogy megyében, Pamukon jártunk.

Pamuk egy ma kevesebb, mint 300 lélekszámmal rendelkező zsákfalu Fonyódtól mindössze 30 km-re. Ez a közelség azt jelenti, a település a Balaton „másodvonalában” helyezkedik el. Viszonylag jól ismerem, eddig sűrűn látogattam az északi part a tótól hasonló távolságra található kistelepüléseit, így kifejezetten érdekelt, a déli területeken hogyan érvényesülnek a turisztikai régió hatásai.

Fonyódnál hagytuk el az autópályát, Lengyeltótin és Somogyváron áthaladva érezhető, a táj érdekessége, hogy az egymáshoz közeli, párezer fős községek nagy szerepet vállalnak az őket körülvevő falvak életének alakításában. Maga Somogyvár korábbi, az országrészben meghatározó szerepéről ma leginkább a Kupavár, Szent László Nemzeti Emlékhely tanúskodik.

A Kaposvár felé tartó útról lekanyarodva egy kisebb dombot áttörve kanyarodtunk be a faluba. Hiába a kis lakónépesség és a kevés épület, Pamuk rendkívül összetett telepítésű. Legészakabbra fekvő része az ófalu és temploma, valamint a déli településmag, mely korábban különálló falu volt meghatározó központi, szervező funkciójukat fokozatosan elvesztették, mivel a fejlődő úthálózat a két kis alközpont egymáshoz közeledését eredményezte, így mondhatni félúton, ahol találkoztak, új intézményi településközponti tér kezdett formálódni. Valódi útifalu jelleg azonban nem alakult ki, a települési szövet nem egybefüggő még ma sem.  Ennek morfológiai okai, korlátai is vannak.  A nagymértékben erdősült táj dombjait patakok teszik még mozaikosabbá, ezért a táji környezethez való alkalmazkodás alapvetően meghatározza a fejlődési, bővülési irányokat. Ennek a tagoltságnak ismeretében még érdekesebb körülnézni kicsit a térképen, ahol talán a szomszédos, nyugodtabb helyzetű Pusztakovácsi 4 km hosszú, valódi útifalun akadhat meg elsőre a szemünk.

 

 

Pamuk egymástól jól elkülöníthető lakóterületei

 

Visszatérve Pamukhoz, a természeti környezet abszolút mértékben uralja az esztétikai élményt. A szőlőhegyet még alföldiként is gondolkodás nélkül elsőre sikerült beazonosítani és az is látszott már, milyen nagy mértékben illeszkedik a települési táj ezen adottságokhoz. Jellemző az itteni településekre, hogy parkjaikat, teresedéseiket utcáik találkozásánál találjuk, utcabútoraik helyesen falusias hangulatot keltenek. Korábban a délalföldi Szegvár kapcsán is kitértünk arra, a túlzó, uniformizált, városias, tájba nem illeszkedő közjóléti berendezések nélkül mennyivel idillibb hangulatot képes nyújtani pár ízlésesen kihelyezett egyszerű pihenő, információs tábla és az alapvetően rendezett zöld utcakép.

 

 

Ebből a képből azért mégis kiemelkedik a településközpont. Fizikai értelemben is, mivel a Pamuki domb oldalában a lakóházak fölé magasodik. Korábban mozi, saját hivatal, képzőkörök működtek itt, ám e közösséget sem kerülték el az elmúlt évtizedek nagy változásai, átrendeződései, így ma egy szerényebb, ám a funkciókhoz illő reprezentatívan felújított és parkosított művelődési ház és orvosi rendelő foglal itt helyet. A megújulást, modernizálást a mögöttük található napelempark is tükrözi. Kunbaján is láttuk ennek jótékony hatásait, a középületek tetőhéjazata és összképe így nem „sérül”, maga a napelempark sem minősül tájsebnek.

A vasútállomás, mely ma helyi védelem alatt álló épület is elvesztette korábbi funkcióját. A Fonyód – Kaposvár vonalon félúton elhelyezkedő település az új központ köré szerveződő nagyobb népesség kényelmére, igényeire reflektálva új megállóhelyet kapott.

Pamuk utcáit, házait egységesség jellemzi, építészeti karaktere, arculati elemei jól meghatározhatóak, így az új építések, felújítások is szépen illeszkednek a hagyományos formákhoz. Szinte kizárólag egyszerű, nyugodt nyeregtetős, vagy szolid németes vonalakkal rendelkező, kissé módosabb földszintes házakat találunk itt.

Napjainkban a  népességszámban hosszú idő óta újból lassú növekedés látszik. E mögött szukcessziós folyamatok állnak, az elmúlt években indult el a falu újra „felfedezése”, növekszik a külföldi (német) és a fővárosi tulajdonosok száma is.  Ez minden bizonnyal annak is köszönhető, hogy a zsákfalu jelleg nem csak hátrányokkal jár együtt. A településre vezető közutak minősége is sokat javult, a vasúti közlekedés is kényelmes, kellő sűrűséggel járnak a vonatok. Budapestről is szűk két óra alatt kényelmesen le lehet érni az autópálya használatával, ám a nyugodt, inspiráló környezet minősége továbbra sem sérült. Pamuk és a hasonló települések várják a hagyományokat, örökségeket is továbbörökíteni vágyó, új közösségek építésében, értékteremtő munkában is partner embereket, családokat.

A falu egyik tartalék erőforrása a szőlőhegy, kitörési pontja a zártkertes művelés felélesztése lehet. Ma relatíve kevesen foglalkoznak szőlő- gyümölcstermesztéssel, ám a kertes művelésnek és kiemelten a ház körüli állattartásnak komoly, ma is tetten érhető hagyományai vannak.

Kertkapcsolatos házak Pamuk központjában:

Kis híján macskatámadás áldozata lett a drón :)

 

 

 

 Tóth Norbert geográfus

 

Bővebb info

30Április

Szegvár – A vizek falva

Az Alföld hazánk messze legnagyobb kiterjedésű nagytája. Hajlamosak vagyunk homogén tömbként emlegetni, ám alrészletei rendkívül változatosak. Más és más az emberek mentalitása, öröksége, így az általuk formált települési terek és kultúrtájak is markáns különbségeket mutatnak. Előző bejegyzésünk egy sváb múltú településről, Kunbajáról szólt, ám most egy Tisza menti nagyközségen tett látogatásunk és munkánk mutatjuk be.

Szentesi születésűként a szomszédos Szegvár ismerős terep számomra, ezért is örültem, mikor megtudtam, itt is részt tudunk vállalni a Településképi Arculati Kézikönyv elkészítésében. Talán kissé elfogultan, lokálpatriótaként állítom, hogy az egyik legértékesebb vidéke ez az Alföldnek. Ezt árnyalni azzal a ténnyel tudnám, hogy a „terület főútjához”, azaz a Tiszához igazodó Szegvár 1773-tól szűk 100 évig volt vármegyéje központja, őt pedig Szentes követte a sorban és ez meg is látszik építészeti arculatukon.

A Tisza bal partján található község életében a vizeknek egész története során kiemelt szerepe volt, nevezik ezért úgy is, mint a "Vizek falva". Nem csak maga a Tisza sokáig kiterjedt mocsaras vízvilága, de az egykori Körös ősmedréhez igazodó Kurca főcsatorna és a belé torkolló – egykoron még szintén folyóként említett – Kórógy-ér csatorna léte is több szempontból meghatározó. Egyfelől a térség morfológiája, a folyóhátak kiemelt térszínei kedveztek kisebb, organikusan fejlődő falvak kialakulásának, mint a korai "Zeegh" (Szeg) falu, mely a mai Szegvár ősi településmagját adja. A név is a környezetéből szigetszerűen kiemelkedő, védett helyzetre ("szeg", "szeglet") utal ugyanúgy, mint Szeged esetében.

Szentes felől érkezve a határt egy különösen magas kunhalom jelöli. Ezeknek az egyedi, komplex tájértékeknek nem utolsó sorban panorámájuk is védett, így fel is másztunk rá, hogy lőjünk pár képet a kiemelkedő „Öregfaluról” és templomáról.

 

 

Ezt követően a faluba érve először a malomnál álltunk meg. Építésekor elsődleges szempont volt, hogy a faluhoz közel essék, így mára a települési szövet növekedése miatt már belterületen helyezkedik el. Talán központi elhelyezkedése, magányos mivolta okán aktuális gazdái mindig törekedtek állapotának megőrzésére, javítására. A négyszintes malomépület ma látogatható múzeum.

Hosszú útifalu Szegvár, ám rendkívül tagolt is. Az ófalu határán áll a településkaraktert talán leginkább meghatározó épület, az egykori vármegyeháza, környezetében zártsorúsodott egyszintes épületek, piactér és élő közparkok, tehát igazi központ fogad minket. Az „Öregfalu” rejtett kincs, mint például a csongrádi „Halászfalu” nem messzire innen. Hagyományos lakóházai meglepően egyediek, karakteresek, apró részleteik még e kis területen belül is jól kijelölik a kiépülés útját.

 

Az egykori Vármegyeháza

 

A Falumúzeum hét oszloppal tagolt kifejezetten hosszúra nyúló tornáca az utcafrontra néz, ami igazán meglepő megoldásnak számít. A nádfedeles műemléki épületben 1954-ben Jaksa János tanító, Móra Ferenc egykori kollégája hozta létre az ország második falumúzeumát:

 

 

Ez pedig már egy mai példa. Klasszicista dór oszlopok, példaértékű tömegformálás és „szegedi”napsugaras motívum:

Legkedvesebb részletünk, mely tanyákon is visszaköszön, a szív alakban kivágott padlásszellőző ablak:

A Kurca partja is kellemesen parkosított, nem városias, de nem is szükséges a túlzott terepalakítás, közjóléti berendezések sora. Egyszerűen elegendő a gondos odafigyelés, így természetközeli a hatás. A helyiek nagy kedvence a központban található Kórógy-tó is, ami telente korcsolyázhatóvá válik.

A település többi részén érdekes volt látni, hogy az ófaluban kialakult megoldásokat sok helyen átörökítették. Az utcák és kertek zöldek, tudatosan rendezettek, látszik, itt is jó a kommunikáció a település és lakosai között. A szomszédos házak harmonikusan illeszkednek egymáshoz, igazán „rossz példát” kifejezetten keveset láthatunk. Ez számunkra felelősséget is hordoz, de úgy látjuk minden adott a remek szakmai anyagok elkészítéséhez.

Szegvári tanya

 

 

 

Felújítás alatt álló lakóház az ófaluban: hagyományos, természetes építőanyagok. Visszatérünk megnézni a  végeredményt:

Pabar Ágnes szociológus

Tóth Norbert geográgus

Bővebb info

18Április

Kunbaja – egy sváb múltú falu a déli határon

Alföld déli határvidéke egész hosszában meglepően érdekes és sokszínű térség, azonban alapvető periférikus elhelyezkedése okán nagy területek „fehér foltok” hazánk lakosságának mentális térképén.  Szeged és Baja jelentős térségformáló városok közvetlen közelében rengeteg lehetőség nyílik a kisebb települések számára is, hogy bemutassák, láttassák magukat, azonban vannak helyek, ahová egyik nagyobb központ keze sem ér el.

Kunbaja a szerb határ mentén húzódó csaknem 1500 fős zsákfalu. Kialakulása és fejlődése a mai járásközpont Bácsalmáséhoz köthető, ám ettől függetlenül individualista, szabad település képét mutatja. Bácskában a polgáriasodás, a mezőgazdasági termelés korszerűsödése nagyban köszönhető a betelepített sváb népesség szorgalmának és igényességének. Kunbaja is mintegy 90%-ban németajkú népességgel rendelkezett egy időben.

Budapest felől érkezve az ember azt veheti észre, hogy egyre nagyobb távolságokat tesz meg, míg újabb központi szerepű városba érkezik.  A kiskun területeket elhagyva Halas után a homok- és löszvidék csendes tájhatárán jó 30 km megtétele után Tompa határában egyszerre teljesen váratlanul egy ismerős épület tűnik elő. A budai Mátyás-templom kisebb mása ragadja meg a tekintetünket. Érezhető, mégsem olyan egyhangú és „üres” ez a vidék.

 

 Rendezettség és rengeteg zöldfelület, ez az, ami számomra alföldiként sokszor sajnos hiányzik. A környék településeit egészséges erdők ölelik körül, Kunbaját is fák között kanyargó úton érjük el, ami egyfelől erősíti az elzártság érzését, másrészt várakozással is tölti el az embert.

A faluba érkezve egyből a település méretéhez viszonyítva jelentős napelem park fogadott bennünket. Ezeket korábban nagyon hiányoltam itthonról. Településképi szempontból is rendkívül fontosak ezek, hiszen így alapvetően nem a középületekre helyezik el ezeket a paneleket, megmaradhatnak az eredeti héjazatok és részletek.

 

Kunbaja tervezett sakktáblás település, ami az uniformizált uradalmi igényeknek köszönhető, ám koránt sem olyan unalmas, mint amilyennek azt hihetnénk. A kiskertes művelés, szőlőgondozás meghatározó a település életében, az utcaképek karakterét így a folyamatosan szépülő, majdhogynem patakpart minőségű csatornák is meghatározzák. A vízfolyások mellett kétoldalt futó utcák ugyan szűkek, ám a szelvény melyet határolnak igen széles. Ehhez igazodnak a település főbb gyűjtőútjai is, ezért a központi részen terebélyes utcákat, magas fasorokat láthatunk.

 

A Kunbaja-csatorna a kép középső részén fiatal kétoldali fásítási programmal. Jobbra a településközponti intézményi terület részlete, balra szőlő- és gyümölcs a hátsókertekben.

 

Az összkép igen megnyerő. Nyugtató és frissítő parkok, felújított alapfokú nevelési- oktatási intézmények, középületek. Sajnos felvetődik bennünk és talán nem csak geográfusokban, szociológusokban, hogy ez csak egy álca, még jóval nagyobb településeken esetében is láthatjuk, a kirakat funkciójú sűrűbben látogatott területek, épületek kiemelkednek a települési térből, de ettől még több munkalehetőség nem keletkezik, a helyi gazdaság nem fejlődik. Azonban mégis több szempontból fontos ez. Egyrészt látjuk, van akarat, igény a fejlődésre, megújulásra. Másrészt a község és a környék gyermekei kellemes, barátságos, minőségi kikapcsolódást és tanulást ösztönző környezetben tölthetik el napjaik legnagyobb részét, az itt dolgozók is jobban érezhetik magukat, ezért aztán valamiképp mégis csak befektetés ez a jövőbe. Nekünk a Településképi Arculati Kézikönyv megalkotása kapcsán tett terepbejáráskor pedig az tűnt fel, ha a település példát mutat, az a helyieket is inspirálja, segíti saját lakókörnyezetük alakításában.

 

 

Szebb napokat is megélt település Kunbaja, ami fénykorában, több mint kétszer ekkora (~ 3500 fő) népességgel is rendelkezett. Mi a készülő kézikönyvben igyekszünk a település karakterének, arculatának pontos és olvasmányos bemutatásával hozzájárulni a közösség jövőbeni tervezési munkájához. Talán ilyenkor, április végén, május elején a legszebb a vidék, sok szép és informatív drónfelvételt és fotót is tudtunk készíteni. Annak, aki sokat jár erre, érdemes lehet tehát a megszokott útvonalakról, főutakról néha kicsit letérni és szétnézni.  

 

Pabar Ágnes szociológus

Tóth Norbert geográgus

 

 

 

Bővebb info

11Április

Drónfotózás a Börzsöny lábánál

A napokban Diósjenőn jártunk, a készülő Településképi Arculati Kézikönyvhöz kapcsolódóan tartottunk terepbejárással és nyitó lakossági fórummal egybekötött fotózást, drónfotózást.

Diósjenő a Börzsöny lábánál fekvő összetett szerkezetű község, az ófalu és környéke völgyben helyezkedik el, ám pincéi, présházai, üdülőházas utcái élénk morfológiájú területekre esnek.

Budapest felől érkezve először a Jenői-tónál álltunk meg, a fejlődő üdülőtelep egymás fölé magasodó utcái már a főútról is szép látványt nyújtanak. Ha így folytatódnak az építkezések, a terület lassan össze is kapaszkodik a falu szövetével.

 A Börzsöny felől érkező és a dombokon átbukó szelek miatt igen jól meg kellett nézni, honnan is reptessük fel a drónt. Jelen esetben még a nagy kiterjedésű állóvíz okozta szélváltozásokkal is számolni kellett. Érdemes minden esetben az OMSZ oldalán előre tájékozódni és regisztrálni magunkant (met.hu) így könnyedén hozzáférhetunk repülésmeteorológiai adatokhoz. Biztos, ami biztos, még ha földközelben úgy is érezzük, alább hagyott a szél, vagy épp szélcsend van, lassan, a gép reakcióit figyelve emelkedjünk, próbálgassuk, hogyan viselkedik.

Hasonlóan kellett tervezni a pincesorok térségében is. A meredek lejtésű Öreghegy az ófalu és a Jenői-patak felé nyitott, így hirtelen szélirány- és szélerősség változásokra készültünk, amik a sűrű légvezetékek miatt is nem várt kellemetlenségeket okozhatnak. Szerencsére problémamentesen zajlott minden.

Gondolkodtunk, érdemes lenne a település központjából is felengedni a gépet, azonban mivel a széleken eleve magasabbról tudtunk indulni, kényelmesebb és biztonságosabb volt onnan lőni pár képet a falu egészéről és tornyairól.

 

Miért is jó a drónfotózás?

A Településképi Arculati Kézikönyvek fontos részei a településrészekre meghatározott építészeti ajánlások. Az így elkészített képeket nézve megállapításainkat is jobban, szemléletesebben tudjuk alátámasztani, másfelől több jellemző részletet, jó példát be tudunk mutatni. Jó kiegészítője a hagyományos fotózásnak, a nagyobb tömegű épületeket is környezetükkel együtt tudjuk megmutatni. Rendkívül alkalmas technika ez például jó rálátású utcaképek rögzítésére is.

 

 

A települések részei, településképi szempontból meghatározó, egyéni karakterrel rendelkező területei a természeti- és kultúrtáj elemei. Különösen így van ez Diósjenő esetében, ahol a települési arculat sajátosságait nagymértékben meghatározzák a környezet adottságai, erőforrásai. Az elkészült drónfotók esztétikus és informatív módon képesek ezeket a területeken is bemutatni.

Az elkövetkezendő pár hét igen mozgalmasnak ígérkezik, rövidesen újabb élményekkel, tapasztalatokkal jelentkezünk!       

 

Tóth Norbert, Virág Attila 

Bővebb info

14Március

A drónreptetés szabályairól

 

Bevezető


Napjainkra a technikai fejlődés felgyorsulásával már hozzászoktunk, hogy a korábban csak szűk csoport számára, gyakran földrajzilag is tőlünk távol maradó újítások szinte pillanatok alatt környezetünkben is elterjedtekké, elérhetőkké válnak. Ezt a termékek életciklusainak rövidülése is eredményezi, elegendő csak abba belegondolnunk, hogy például milyen gyorsan végigsöpör és lecseng egy elektronikai divathullám.

E miatt gyakran azt tapasztaljuk, hogy már komolyabb eszközök használatára nézve sincsenek azonnali, naprakész szabályozások. Bevezetőmben a Segway és egyéb önjáró gépek esetét hoznám példának. Országa válogatja, hogyan áll a kérdéshez, hogyan tudja beilleszteni a használatot jogi keretrendszerébe.

A kamerával is felszerelhető drónok széles körben való elterjedése is számos kérdést vet fel. Ezek egy része etikai természetű, ami igen kényessé is teszi a dolgot. Alapvető probléma, hogy az egy eredetileg vállalati felhasználásra, például a mezőgazdaságban légifotózási célokra tervezett gép szórakoztató elektronikai cikként és játékként is hódít, sőt. Ugyanakkor hatalmas lehetőségek, új távlatok nyíltak a fotósok, filmesek, vagy akár a településtervezéssel foglalkozó szakemberek előtt is. Egy profi drón ára még mindig magasnak számít, ám abszolút versenyképes azokkal az eszközökkel, amiket kiválthat. 

A drónreptetés szabályozására szükség van, hiszen a gépek repülési súlyának növekedése, szélesedő felhasználhatósági lehetőségeik és egyre fejlődő paramétereik (repülési magasság, hatótávolság) a „pilótákra” egyre növekvő felelősséget tesznek.  Ez alatt egyszerűen azt értem, minél inkább eltávolodik tőlünk az eszköz, annál kevésbé vagyunk képesek megelőzni, kivédeni egy esetleges baleset szituációt.

Szabályozni tehát kell, ez úgy gondolom megérthető, elfogadható, ám itthon talán túlszabályozottságról beszélhetünk. Jelenleg az a helyzet, hogy aki mondjuk saját udvarában, akár csak fejmagasságig szeretné drónját reptetni, arra is ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint aki komolyabb munkát végezne, hiszen a légtérhasználat az légtérhasználat így is – úgy is.

Nézzük is meg pontosan, lépésről-lépésre, mit kell tennünk, ha például településünkről szeretnénk pár képet, videót készíteni!

  Bővebb info

09Március

A drón felszerelésről

 

Minden kedves Olvasót örömmel fogadunk drónozással és szakmai tevékenységünkkel (Településképi Arculati Kézikönyvek, települési értéktárak, stratégiai dokumentumok készítése) kapcsolatos blogunkon!

A bejegyzéseink célja, hogy részletesebben is bemutathassuk munkáinkat: terepi bejárások során gyűtött tapasztalatainkat, képeinket, videóinkat.

Kezdjük máris a drón felszerelésünk bemutatásával!

Bővebb info